A fegyelem szó hallatán sokan különböző büntetésekre, esetleg jutalmakra gondolnak. Nem kevesen hisznek is a büntetés-jutalmazás nevelő hatásában. Gyakran hallhatjuk: „Nekem is lekevert apám (anyám) egy-két pofont és nem haltam bele.”  

Mi azonban egyáltalán nem erre a módszerre gondolunk, sőt, a büntetés-jutalmazást teljesen ki akarjuk zárni eszköztárunkból. A megerősítő nevelés – megerősítő fegyelmezés ugyanis olyan elveken nyugszik, amik a gyerekek fejlődését segítik elő és nem pedig bűntudatot, szégyent, illetve fájdalmat keltenek. A büntetés rövidtávon hatékonynak látszik, de hosszútávon lázadást, ellenállást, esetleg meghunyászkodást, sunyiságot generál és saját értékességükben kételkedő gyerekeket eredményez. A megerősítő fegyelmezés a tanításról, a megértésről, bátorításról és kommunikációról szól ― nem pedig a büntetésről.

A büntetés-jutalmazás módszerében hívő szülők „rávenni” akarják a gyerekeiket például arra, hogy törődjenek különböző dolgokkal, értsék meg azt, hogy „Nem!”, hogy hallgassanak az intő szóra, hogy ne okozzanak állandó problémát a szüleiknek, stb.

Ezek a célok rövidtávú gondolkodáson alapulnak. A nem büntető alternatívákban bízó szülők másként teszik fel a kérdéseiket:

• Hogyan segíthetek a gyerekemnek, hogy
  • tiszteletet, együttműködést és problémamegoldó készségeket tanuljon?
  • rátermettnek érezze magát?
  • érezze, hogy hozzánk tartozik és fontos nekünk?
• Hogyan léphetek be a gyerekem világába, hogy megérthessem a fejlődése folyamatát?
• Hogyan használhatom fel a problémákat tanulási lehetőségekként, mind a magam, mind a gyerekem számára?

Vegyük észre a különbséget, amit ez a megközelítésbeli változás eredményez mind nekik, mind a gyerekeiknek: egyenlő felekként, aktívan vesznek részt a folyamatokban. Ezek a kérdések a nagy képre vonatkoznak és hosszú távú gondolkozáson alapulnak.  

Állítjuk, hogy ha a szülők a hosszú távú kérdésekre keresik meg a választ, a rövidtávú kérdések maguktól megoldódnak: a gyerekek igenis törődnek és együttműködnek (legalább is az esetek többségében) ― ha bevonják őket a megoldások megtalálásába; megértik a „nem”-et ― amikor elég fejlettek már hozzá ― és odafigyelnek a szüleikre, ha azok is odafigyelnek rájuk és úgy beszélnek hozzájuk, hogy arra oda lehessen figyelni. A problémákat sokkal könnyebben meg lehet oldani ― ha szeretetteljesen és határozottan irányítjuk a gyereket mindaddig, amíg bele nem lehet vonni a határok kialakításába és a megoldások kidolgozásába.

A Megerősítő Nevelés – Megerősítő Fegyelmezés építő kövei 

• Kölcsönös tisztelet. A szülők önmaguk és a helyzet diktálta szükségletek tiszteletben tartásával a határozottságra mutatnak példát, a gyerek szükségleteinek, illetve személyiségének tiszteletben tartásával pedig a szeretetteljességre.
• A viselkedés alapjául szolgáló hiedelem megértése. Minden emberi viselkedésnek oka van és a gyerekek születésük pillanatától kezdik létrehozni azokat a hiedelmeket, amik személyiségüket kialakítják. A szülő akkor lesz igazán hatékony gyereke viselkedésének befolyásolásában, ha megérti a háttérben lévő hiedelmeket. Ha a gyerek fiatalabb, mint három éves, akkor még azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen képességei és szükségletei vannak adott fejlődési szintjének megfelelően.
• Megérteni, hogy mi felel meg a gyerek fejlődésének és korának. Ez azért szükséges, hogy ne várjunk el olyan viselkedést és működést a gyerekünktől, ami még meghaladja szellemi- és felfogóképességét, fizikai lehetőségeit.
• Hatékony kommunikáció. Szülők és gyerekek (még a kicsik is) meg tudnak tanulni jól hallgatni és tiszteletteljes szavakat használni, hogy elérjék szükségleteik kielégítését.
• Fegyelem, ami tanít. A megerősítő fegyelem értékes készségeket és viszonyulásokat tanít, miközben nem büntető, és nem is engedékeny. Úgy találtuk, hogy ez a legjobb módszer arra, hogy a gyerekbe plántáljuk azokat a szociális és élet-készségeket, amikkel átlavírozhatnak az életen.
• Összpontosítsunk a megoldásra a büntetés helyett. A hibáztatás sosem oldja meg a problémákat. Kezdetben a szülő dönti el, hogy hogyan kezeljék a gondokat és nehézségeket; ahogy kisgyerek növekszik és fejlődik, vele együtt lehet megtalálni a tiszteletteljes és előre mutató megoldásokat a különböző gondokra ―legyen az a kiömlött kakaó, vagy a lefekvés megpróbáltatásai.
• Bátorítás. A bátorítás az erőfeszítést is ünnepli, nem csak a sikert. Ezzel hosszútávú önbecsülést, önbizalmat alakít ki.
• A gyerekek jobban működnek, ha jobban érzik magukat. Honnan vehettük azt az őrült gondolatot, hogy a gyerekeket szégyenkezésre kell késztetnünk, meg kell aláznunk és fájdalmat kell okoznunk nekik ahhoz, hogy jó viselkedésre tudjuk „rávenni” őket. A gyerekek motiváltabbak lesznek az együttműködésre, új készségek megtanulására, szeretet és tisztelet tanúsítására, ha bátorítjuk őket, ha érzik, hogy szoros velük a kapcsolatunk és szeretjük őket. 

A Megerősítő Nevelés ―Megerősítő Fegyelmezés módszertana figyelembe veszi a különböző korcsoportok lelki és fizikai fejlettségbeli eltéréseit és ezeknek megfelelően kínál megoldásokat az egyes helyzetekben.